A Smaragd Sziget

 

Az ír farkaskutya a faj egyik legrégebben kialakult fajtája. Származását tekintve nem az ősi ír farkaskutya leszármazottja, hanem egy kihalt, de újra kitenyésztett fajta. Régi híréhez hű maradt a fajta mind ezek után is.

Számos történet és história lengi körbe. Mint például ezek:

• A XII. században például Ulster királya 6000 marhát kínált egy ír farkaskutyáért - és hadat üzent amikor visszautasították ajánlatát.
• A XVI. században a spanyolok királyának küldtek ilyen kutyákat ajándékba, 1652-ben azonban Cromwell megtiltotta exportálásukat, arra hivatkozva, hogy az országban sok a farkas és kevés az ír farkaskutya.
• Állítólag 1780 körül az utolsó farkas megölte az utolsó ír farkaskutyát, ezzel véget vetve a két faj háborújának. 

 

Házőrzőnek, személyi testőrnek persze mindenképpen ideális, hiszen puszta megjelenésével, tekintélyes méreteivel elrettenti a rosszban akaró embert. Kiváló adottságai ellenére viszonylag kevesen tartják ezt a fajtát,  elsősorban azért, mert meglehetősen "helyigényes", másrészt pedig nem a legelegánsabb. Minden példányban van egy bizonyos fenséges, királyi kisugárzás annak ellenére is, hogy szőre általában csapzottnak tűnik.