A Smaragd Sziget

Hagyományos hangszerük a hárfa, de elterjedtek a hegedűk és dudák is.

Szent Patrik nap

 Szent Patrik napja egy évente megtartott ünnep Szent Patrik, Írország egyik védőszentje tiszteletére, az írek nemzeti ünnepe. Március 17-én tartják, azon a napon, amelyen a hagyomány szerint Patrik meghalt. 

 Szent Patrik egy a IV. és V. században élt kersztény térítő volt. Akit azért is tiszteltek, mert a népet áttérítette a kerseztény vallásra, de nem követelte, hogy szakítsanak a hagyományos kelta hitvilágukkal.

 A legenda szerint Szent Patrik a háromlevelű lóherével magyarázta az íreknek a Szentháromság tanát. Mára a lóhere Szent Patrik napjának központi jelképévé vált. A háromlevelű lóherét már a kereszténységet megelőzően is szent növénynek tartották Írországban. Zöld színe és alakja sokak számára az újjászületést és az örök életet, három levele pedig az ősi, pogány vallás szent számát, a hármast, valamint az ősi hármas istenségeket szimbolizálta.

 Több legenda azt mondja, hogy Jézustól kapott botjával űzte el a zöld szigetről, vagyis Írországból a mérges kígyókat. A jámbor hagyomány azt is tudja, hogy a hitetlenkedőknek egy kénkövektől párolgó barlangban megmutatta a gonoszok pokoli kínját és az igazak örömét. A barlang neve azóta is Szent Patrik purgatóriuma.

 Az ír férfiak, bárhol élnek is a világon, kalapjukra zöld rekettyelevelet tűznek és így köszönnek egymásnak: „Áldjon meg az Isten és Szent Patrik!”.

 

 

 

Beltaine

Több pogány, újpogány vallásban is előforduló ünnep, mint például a Wiccában. Ez az újjászületés ünnepe, a Természet feléledése. a beltine ünnepében jelentős szerepet játszott a tűz és az emberáldozat. A korai állattenyésztő vidékeken a tavasz, nyár eljövetele a csordák nyári legelőkre való áthajtását is jelentették. A pogány babona szerint a vándorlás kezdetekor a pásztorok a csordát két tűzrakás között hajtották át, mely szertartás megvédelmezte a csordát a betegségektől, gonosz szellemektől. Ha a tűzrakások között az ember is áthaladt, ő is védettséget szerzett a különböző járványoktól. 

    

 

Samhain

Rengeteg, területenként eltérő hagyomány társult ehhez a naphoz. Az „alapkoncepció” azonban mindenhol nagyjából azonos: ezen az éjszakán a világ rendje felborul, fellibbennek az evilág és a túlvilág (természetfeletti) közötti határok. Megnyílnak a sídhk (tündérdombok), és az emberfeletti lények, valamint a halottak szabadon járhatnak köztünk. De nemcsak a holtak jutnak fel az evilágba, ilyenkor evilági hősök is könnyen bejuthatnak a sídh birodalmába. Ilyen történetet mesél el az Echtra Nerai (Nera kalandjai).